Azzi | |
megszűnt | |
i. e. 16. század – i. e. 15. század | |
Kormányzat | |
Államforma | monarchia |
Államfő | király |
ElődállamUtódállam → | |
Azzi (asszír és urartui forrásokban Alzi, a hettitában Acci formában ejtendő) az i. e. 16. századtól létező államalakulat a mai Nyugat-Örményország és Kelet-Törökország területén, a Van-tó nyugati partjától az Arax forrásvidékén keresztül az Eufrátesz felső folyásáig terjedő területtel. Szomszédjai Hajasa és Suhmu északon, Isuva nyugaton és délen Mitanni.
Azzi akkor alakult állammá, amikor Mitanni a nagy északi hódításai után visszavonult a területről. Mintegy kétszáz éves fennállás után egyesült északi szomszédjával, Hajasával, ettől kezdve Hajasa-Azzi néven emlegetik. Az i. e. 14. század végén Hajasa ismét önálló lett, Azzi pedig eltűnik a forrásokból. Ezzel egy időben Suhmu királysága terjeszkedett a Van-tóig.
Egyes kutatók véleménye szerint Azzi a kezdetektől azonos Hajasával, csak egy másik neve a térségnek. Mások szerint hajasai vagy azzi hódítás vezetett két különálló állam egyesüléséhez, amelynek az lett a vége, hogy Hatti elfoglalta Azzit. Ekkor Hajasa megint független lett, déli részén Supria alakult meg, majd a hettiták visszaszorulásával a gazdátlan középső területre Suhmu terjeszkedett ki. Ennek ellenére a hettita feliratokban még III. Tudhalijasz alatt is megjelenik Azzi neve, mint lázadó tartomány.
Azzi keleti része, valamint a déli területeiből létrejövő Supria jelentős szerepet játszott Urartu egységes állammá válásában. Ekkor Alzi néven tűnik fel a forrásokban, és a Nairi királyságok egyike. Ezután – Arame idején – önként beolvadt Urartuba, részt vállalva az asszírok elleni védelmi szövetségben.
Kis-Ázsia államai | ||
---|---|---|
i. e. 1200-ig | Acci • Ahhijava • Armatana • Arzava • Assuva • Callara • Calpa • Calvar • Cippaszla • Hajasza • Hajasa-Azzi • Hapalla • Hatti • Hattuszasz • Hettita Birodalom • Isuva • Kanis • Karkisza • Kaska • Kizzuvatna • Kusszara • Kuvalijasz • Landa • Lukka • Luszna • Másza • Melíd • Millavanda • Mira • Nenassza • Pala • Parthahuina • Pitasszasz • Puruszhanda (Parszuhanta) • Szeha • Szuhmu • Tegaramma • Tipijasz • Iyalanda • Tummana • Tuvanuva • Urartu • Vahszuszana • Vilusza | |
i. e. 1200 – 717 | ||
i. e. 717 – 40 | Adiabene • Armenia Magna • Armenia Mikra • Bithünia • Egyiptom • Galatia • Gogaréné • Hérakleia • Ibéria • Iónia • Kappadókia • Kimmerek • Kommagéné • Kordüéné • Knidosz • Lüdia • Lükaónia • Lükia • Matüéné • Méd Birodalom • Pamphilia • Paphlagonia • Pergamon • Perzsa Birodalom • Phrügia • Piszídia • Pontosz • Rhodosz • Római Birodalom • Szeleukida Birodalom • Szinópé • Szóphéné • Trapezusz • Tróasz | |
i. e. 40 – i. sz. 375 | Armenia Maior • Bithynia • Cappadocia • Commagene • Cordyene • Galatia • Lycaonia • Palmyra • Pamphylia • Parthia • Pergamon • Pisidia • Pontus • Rhodus • Római Birodalom • Sophene • Szászánida Birodalom | |
375 – | Abbászida Kalifátus • Armenia • Armenia Mikra • Aydın • Bagdadi kalifátus • Bizánci Birodalom • Çandar-Ogullari • Danismend Emirátus • Dulkadir • Dzsanik • Eretna • Germiyan • Hamdánida Kalifátus • Hamíd • Ílhánida Birodalom • Ikóniumi (Rumi Szeldzsuk) Szultánság • Isfendiar-Ogullari • Kajszita Emirátus • Karaman • Kartli • Kastamonu • Kilikia • Lakónia Menteşe • Nagyszeldzsuk Szultanátus • Nikaiai Császárság • Oszmán Birodalom • Pervang • Philadelphia • Saharmen • Saruhan • Sivas • Taron • Tekke • Törökország • Trapezunti Császárság • Vanand | |
Lásd még: Anatólia történelme |